Katedra-Trade '97 Kft.

Szerző: Veresegyházi Béla

Az írás az Első katonai felmérés (1782-85) térképszelvényeinek vizsgálata és országleírásainak lefordítása és rögzítése mellett a néhány évvel később keletkezett Első magyarországi népszámlálás (1784-87) ide vonatkozó adatainak közös feldolgozását tűzte ki célul, így törekvéseim szerint egy komplex képet szeretnék bemutatni a 18. század végének Békés megyéjéről.

Rendhagyó a dolgozat abból a szempontból is, ahogyan a szerkezetet összeállítottam. Az Első katonai felmérés Békés megyei anyaga éppen 60 évvel ezelőtt jelent meg EPERJESSY Kálmán jóvoltából, a Körös népe periodika IV. számában. A dolgozat első része teljes egészében az ő tollából származik, nála jobban és autentikusabban nem fogalmazhatta volna meg senki ezt az általános részt, hiszen ő volt az, aki még az I. világháború után kezdeményezte és elvégezte ennek az anyagnak Magyarországra hozatalát. Ő volt az, akinek vezetésével a nehezen olvasható eredeti országleírásokat lemásolták, és mind az Országos Levéltárban, mind a Hadtörténeti Intézetben elhelyezték. Békés megye országleírása németül jelent meg a Körös népében, ennek magyarra fordítását jómagam végeztem el (Öcsöd és az akkor hevesi Dévaványa fordítását CSEH Géza 1995-ös munkájából vettem át). 

A második szerkezeti egység a „Körös népében” németül megjelent országleírások sora településenként. Itt az eredeti, kisebb területű Békés megye mezővárosai és falvai mellett a mai, jóval nagyobb Békés településeit is beszerkesztettem.

A dolgozat harmadik részét a katonai felmérés és a népszámlálás alapján kialakult vázlatos képnek szenteltem. Itt elsősorban történeti földrajzi szempontból igyekeztem bemutatni a 18. század végének megyéjét, fókuszban a népesedési és a gazdasági helyzettel, természetesen korabeli és kortárs szerzők munkáinak segítségével. Végül alfabetikus sorrendben a katonai felmérés térképszelvényeinek külterületi földrajzi neveit soroltam fel. Hogy terveimet hogyan valósítottam meg, azt az olvasóra bízom. Ha ez a dolgozat inspirációt ad másoknak, hogy bővebben foglalkozzanak a témával, akkor már elértem célomat.

Végül negyedikként, mintegy függelékként a térképekről kinyerhető földrajzi neveket szedtem sorba.

1. Általános rész, amely a Körös népe 1963. IV. számában jelent meg

Eperjessy Kálmán: Békés megye az első katonai felvétel (1782-1785) Országleírásaiban

Hazánk XVIII. század végi képének hű leírását adja a II. József idejében készült katonai felvétel és a hozzá csatlakozó országleírás. Az ország egész területét felölelő, 1451 szelvényből álló, 28 800 léptékű térképmű kimerítő tájékoztatást nyújt a települések alakjáról, az épületekről, házcsoportokról, a művelési ágakról, mint kert, szőlő, erdő, mező, legelő, szántó stb. A térképszelvények ismertetik a határ vízrajzi képét, a folyó- és állóvizeket, átkelőhelyeket, hidakat, kompokat, a talajviszonyokat, a nád, mocsár, futóhomok és szik kiterjedését. Feltüntetik az új településeket, a majorságok tartozékait, szállásokat, tanyákat, istállókat, zöldség- és dohánykertész-házakat. A jelen pontos rajza mellett évtizedekre visszamenőleg a múltbeli állapotot is ábrázolják: elpusztult községek helyét, épületromokat, régi erődműveket, sáncokat, az egykori folyómedret stb. E térképműben nagyszabású írott és tárgyi forrásanyag van felhalmozva, amelyet sokoldalú anyaggyűjtés, helyszíni szemlék, határjárások és részletekbe menő egyéb vizsgálatok előztek meg.

A térképműhöz 7 kötetre terjedő, főleg agrártörténeti forrásanyagot tartalmazó szövegrész, ún. „országleírás” (Landesbeschreibung) tartozik. Míg a térképszelvényeket azoknak 1917-ben, illetve 1928-ban történt nyilvánosságra hozatala óta felhasználják a különböző tudományágak, az országleírások forrásanyagának az elmélet és gyakorlat számára való értékesítése a nehéz hozzáférhetőség miatt még nem történt meg. Mind a térképészeti, mind az országleírási anyag forrásértékét lényegesen emeli, hogy a gyűjtést egy széles katonai apparátus a hadiszervek által előírt szempontok szerint végezte, és így abban az egyéni felfogás nem érvényesülhetett.

Az országleírások a magános településektől és a szórványoktól kezdve a kertes községig és fallal kerített városig minden lakott helyre kiterjednek. A bizottság tagjai községről községre járva összeírják a földrajzi neveket. Megállapítják a településeknek egymástól való távolságát. Felsorolják a masszív anyagból, kőből, téglából készült épületeket. Falvanként részletezve tájékoztatnak a hidrográfiai viszonyokról, a folyó- és állóvizek, források, kutak, folyók, patakok, erek, tavak állapotáról. Helyszínen szerzett adatokat közölnek a vizek sebességéről, szélességéről, mélységéről, mederviszonyairól, a partszakaszok magasságáról, a sekélyes helyekről, általában mindarról, amit a térképen kifejezni nem lehet. Megismerkedünk az erdőviszonyokkal: az erdő kiterjedésével, sűrűségével, a fanemekkel és az erdőn való közlekedés lehetőségeivel. Részletes leírást kapunk az úthálózatról, a községeken áthaladó és a belőlük kiágazó összes utakról: műutak, közlekedő és postautak, országút, kocsiút, mezei út és gyalogút. A feljegyzések kiterjednek az utak minőségére, a hidakra és a közlekedés akadályaira. Megtudjuk, hogy melyik útszakasz szorul javításra, és áradás idején melyiken nem lehet közlekedni. Tudósítanak az országleírások az ártéri viszonyokról, a rétek, lápok, vadvizek, kiöntések, nádasok és mocsarak állapotáról. Feltüntetik minden egyes községnél a katonai szempontból figyelembe jövő stratégiai pontokat. A „Megjegyzések” (Anmerkungen) rovatban az előző pontokban nem érintett, főleg történelmi és régészeti adatokat közölnek.

Az országleírások XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. oszlopai (Colonne) tartalmaznak Békés megyére vonatkozó adatokat. A török hódoltság előtt 140 községet számláló megyében ekkor mindössze 25 önálló település, köztük 20 község és 5 mezőváros: Szarvas, Békés, Füzesgyarmat, Magyargyula és Németgyula említtetik. A községek: Öcsöd, Szentandrás, Orosháza, Endrőd, Gyoma, Komlós, Körösladány, Kisberény, Köröstarcsa, Csaba, Vésztő, Okány, Szeghalom, Sarkad, Doboz, Vári, Varsány, Kétegyháza és Elek. Az egykori, elpusztult falvak, mint Szénás, Sámson, Kondoros stb. csak nevükben élnek tovább, számos mai község még csak mint szórványtelepülés: szállás, puszta vagy major szerepel a térképen.

A térképmű és országleírás Békés megyét hanyatló tájként tünteti fel, amely még nem heverte ki a hosszú török megszállás okozta sebeket. Az egykori virágzó gabonaföldek helyén vizes legelők, mocsár, homok és szik terpeszkednek, amelyeket a gyérszámú lakosság, amely csak lassankint kezd feltöltődni visszatérőkkel és új telepesekkel, még csak kismértékben tud újból művelés alá venni. A szabályozatlan Körösök hatalmas területeket borítanak vízzel, és azok nagy része az árvíz lefolyása után sem alkalmas a művelésre. Holtágak, fokok, erek, fattyúmedrek táplálták a mocsarakat, lápokat és zsombékokat. Egyes helyek az áradás és olvadás idején hónapokra kiestek a forgalomból, mások, mint Békés, Gyula, Sarkad, Csaba, csolnakon és hajón közlekedtek. Bizonyos belterjes gazdálkodás, kertművelés, szőlőtermelés akkor még csak néhány lakott hely közvetlen közelében fordult elő szórványosan.

Az egyes kérdőpontokhoz fűzött megjegyzésekből a következő kép tárul elénk. A földrajzi nevek megállapítása nem kis gondot okoz az összeíróknak. A nevek írásában nincs semmi következetesség. Az összeírók igyekeznek a helyneveket helyesen feltüntetni, de a magyar nyelv nem tudása miatt gyakran követnek el hibákat és elírásokat. Ez onnan származik, hogy a neveket hallomás után, a fonetikus hangzáshoz igazodva jegyzik fel. A magyar nevek írásánál az ékezet hiánya csaknem általános, így például Bekes, Oroshaza, Csarda stb. Találkozunk olyan elírásokkal is, mint Göres (Körös), Szaba (Csaba), Vorszen-Vorszan (Varsány), Endret (Endrőd), Patogna (Battonya), Öcset (Öcsöd), Eleg (Elek), Feldeák (Földeák), Megerek (Megyer) stb.

A településeknek egymástól való távolságát órákban számítva és közönséges, rendes lépésben mérve tüntetik fel, így például Szarvas Szentandrástól 2, Túrtól 4 ¾, Endrődtől 5 óra járás. Orosháza Vásárhelyről 7 ¾, Szarvasról 10, Szentesről 9 ¼, Szegvárról 9 ¼, Komlósról 4 ¼, Derekegyházáról 6 ½, Kondorosról 4 ½, Csabáról 1 ½, órajárás; Békés Kisberénytől 4 ¾, Gyomától 4 ½, Endrődtől 10 ¼ órányira van; Doboz Sarkadról 3, Békésről 2 ¾, a Petay Csárdától 1 ¾ óra járás. A feltüntetett távolságok mai szemmel nézve túl hosszúnak, itt-ott valószínűtlennek látszanak. Tekintetbe kell azonban vennünk az akkori közlekedési viszonyokat: a rossz utakat, kerülőket, különböző akadályokat, vízjárásokat stb.

A bizottság által tartott épületszemle a megyében a felvétel idején még csak a romeltakarítás és a lassú nekiindulás képét mutatja. A töröktől felforgatott települési rend bomlásának nyomai még élénken észlelhetők. A középkori falurendszer helyét kezdi elfoglalni a tanyás nagyközség. Kevés a kőépület, általános a vert falú, náddal fedett ház. A lakott helyek közül csak Gyulának van valamelyes városkülseje, vízárokkal övezett régi várával és masszív anyagból épített öt templomával, a két római katolikus, az evangélikus, a román és a kálvinista templommal. A többi községben és mezővárosban csak a templom, a vendéglő, esetleg a paplak, a községháza és egy-két gazdasági épület készült szilárd anyagból.

A felsorolt települések csaknem mindegyikében szilárd épület a templom. Szarvason a templom és a községháza téglaépület. Szentandráson nemesi kúria (Edelhof) is van. Orosházán és Szeghalmon a templom és paplak körül néhány masszív lakóház sorakozik. Békésen a templomon kívül néhány gazdasági épület, magazin és hombár épült téglából. Csabán katolikus, evangélikus templom (Betthaus), vendéglő és községháza van. Kétegyházán a két templom és a nemesi kúria a szilárd anyagból való épületek. Eleken templom, paplak és néhány lakóház készült téglából. Szarvaspusztán egy elpusztult város, valószínűleg a régi Csorvás romjaira bukkantak. Falmaradványok és egy régi templom tartozékai még láthatók.

Itt-ott az út mentén, sőt a pusztán is fel-feltűnik egy-egy masszív csárdaépület, mint az egymástól távol eső falvak között az utasnak egyetlen tájékozódási pontja, pihenőhelye, éjjeli szállása, nem egyszer a postakocsi állomása. Ilyen van például Sámsonpusztán, Szarvas és Csaba között a Kondorosi-pusztán a „Kis-Kondó-csárda” az egyetlen kimagasló pont. Körülötte szabályos rendben sorakoznak a marhaistállók, cserények, szárnyékok és juhkarámok. Folyó- vagy állóvíznek semmi nyoma a víztelen sivatagban. Embernek és állatnak ásott kutak szolgáltatják az ivóvizet. A Csabáról Arad felé vezető országúton a Kettős-csárda, a kétegyháza–battonyai országúton a Prehatos csárda a szilárd épület.

A térképszelvények és országleírások beható képét adják a megye XVIII. századi vízrajzának. E hidrográfiai kép annál nagyobb figyelmet érdemel, mert a Körösöknek a vízszabályozások előtti helyzetét tünteti fel. Az egyes szakaszokhoz fűzött megjegyzések kiemelik, hogy a vízállás nagyon ingadozó, a vízmennyiség eloszlása egyenlőtlen, a sok kanyarulat, emelkedés és esés miatt a folyók szélessége és mélysége állandóan változik. Tavasszal alig képes a meder a lefolyó vízmennyiség befogadására, viszont nyáron és ősszel a leapadt folyó a medernek csak egy kis részét foglalja el. A gondozatlan mederviszonyok okozzák az évenként megismétlődő áradásokat. Tavasszal és nyáron, a zöldár idején a hirtelen lefutó víztömeg nem fér el a folyó medrében, átlépi a partokat, és nagy területeket áraszt el. Ilyenkor az egész határ, sőt az utak nagy része is víz alá kerül. Egyes helyek hetekre, sőt hónapokra kiesnek a forgalomból.

A folyók kiöntéseiből állóvizek, mocsarak, erek keletkeznek. Voltak állandó és időleges mocsarak, mely utóbbiak száraz időben eltűntek. Az erek állandó mozgásban levő mocsaraknak tekinthetők. Egyik legjelentékenyebb a Sámsonpusztánál és Tótkomlósnál leírt Száraz-ér. A mocsaras területeknek sajátos növény- és állatvilága volt. A vízi növényzetnek, sásnak, nádnak, kákának hasznát is látta a lakosság. A nádasok épületanyagot, tüzelőt és takarmányt szolgáltattak. A láprétek szénatermelését értékesíteni lehetett. A kákát gyékény- és kosárfonásra használták fel.

A Körösök, Kiskörös, Sebes-Körös, Fehér-Körös és Fekete-Körös vízjárásáról, mederviszonyairól, szélességéről, mélységéről, partalakulatáról, vizének felhasználhatóságáról, ártéri viszonyairól, a belőlük kiszakadó, illetve vizükkel táplált csatornákról és erekről az egyes települések kapcsán kapunk hitelt érdemlő tudósításokat.

A Körös (Nagy-Körös) Öcsöd-nél 120-130 láb széles, csekély vízállásnál 6-7 hüvelyk mély. A folyó medre mocsaras, vize ember és állat számára élvezhető. Tavasszal és június végén szokott kiáradni, ilyenkor az egész környező vidék víz alá kerül. Ugyanitt átkelőhely is van, más helyen nem lehet közlekedni. Szarvasnál a Körös alacsony vízálláskor 80 láb széles, 6-8 hüvelyk mély. Partalakulata meredek. Márciusban szokott kilépni a medréből, és június vége felé húzódik vissza. Ilyenkor szétterül, sekélyes árkokon folyik keresztül, és második ágyat ás magának. A réteket elmocsarasítja, időnként a legelők is 5 hüvelyk magasságban víz alatt állnak. Az átkelőhelyen kompjárat van. Szentandrásnál a folyó tulajdonságai hasonlók a szarvasihoz. Endrőd alatt a folyó 120-160 lépés széles, 2 lábnyi, sőt egyes helyeken magasabb partokkal, emiatt nehezen lehet vízhez jutni. Közepes vízállásnál 2 ½ láb mély, sőt néha több. Csak kevés helyen és csak kis vízállásnál lehet gyalog közlekedni rajta. Talaja sáros és puha, vize iható. Gyománál ugyanez észlelhető. Vésztőnél 1-1 ½ öl magas partjai vannak. A Körös jelenlegi medre a nagy mocsáron át húzódik, a korábbi már csaknem teljesen kiszáradt.

A Sebes-Körös Körösladánynál 60-80 lépés széles, meredek – 6-8 láb magas – partokkal. A mederfenék puha és sáros; vize élvezhető. Kis vízállásnál több helyen átgázolható. A Fejér-Körös Kisberénynél 60-80 lépés széles, kis vízállásnál 4-5 láb mély, sáros talajú, partjai magasak. Tartós esőzéskor ki szokott önteni, és az egész vidéket elárasztja. Beletorkollik a Pünkösd-patak, amely száraz időben teljesen kiszárad, a közelben levő mocsár viszont sohasem szárad ki. Köröstarcsánál átkelőhely van középnagyságú komppal. A folyó szélessége, mélysége, partalakulata ugyanolyan, mint Kisberénynél. Békés alatt a Fejér-Körös és a Fekete-Körös egybeömlik. Mindkettő lassú folyású, szakadozott partokkal. A folyó 29 láb széles, 2-3 láb mély, partjai megközelíthetők. A város környékét a víz tavasszal annyira elárasztja, hogy a szomszédos községekbe csak hajón lehet közlekedni. Gyulán a Fejér-Körös két ágra szakad, elfolyik a vár és a város körül, ily módon két sziget keletkezik. A főutcán fahíd vezet keresztül. Gyulavárinál keresztülszeli a községet, és áradásaival – különösen tavasszal – járhatatlan mocsarat alkot. Vize ember és állat számára iható. Megjegyzik, hogy a község minden oldalról mocsárral van körülvéve. Gyulavarsánynál ugyanez tapasztalható.

A Kis-Körös Szeghalomnál tulajdonképpen egy mocsaras árok, amely a környező rétekből és a Körösből kapja a vizét. Kis vízállásnál több helyen lehet közlekedni rajta, esős időben azonban csak a hidakon keresztül. Vize ember és állat számára élvezhető. Sarkadkeresztúrnál a Kis-Körös, akárcsak a Fejér-Körös, Fekete-Körös és Pünkösd-patak, tartósan száraz időben csaknem teljesen kiszárad.

A Fekete-Körösről a sarkadi és a dobozi szakasznál találunk feljegyzéseket. Sarkad a folyóból kiszakadó és ugyanoda beömlő Diepes (Gyepes) mellett fekszik. A folyó lassú járású, puha talajú, gyakori kiöntései folytán sok mocsár és ingovány keletkezik. Csak hídon keresztül vagy hajón lehet közlekedni rajta. Partjai jelentéktelenek. Szélessége 10-15, mélysége egynéhány öl. A dobozi szakaszról ugyanezeket jegyzik meg.

Békés megye vízellátása a Körösök vízrendszerén nyugodott. Belőlük fakadtak és létesültek azok az erek és csatornák, amelyek a vízben szegény vagy teljesen víztelen területeket látták el vízzel. Csabát egy, a Fejér-Körösből húzott csatorna látta el vízzel, amely közvetlenül a község mögött húzódott. Az orosházi határban a szállások között folyó Arnyola voltaképpen egy kis mocsaras árok, amelynek csak nagy és huzamos esőzés idején van vize. Száraz időszakban teljesen kiszárad. A község közvetlen közelében egy, esővízből származó állóvíz van. A Komlós mellett húzódó Száraz-ér egy kiszáradt árok, illetve csatorna (Graben), amelyet a Marosból vezettek. Jelenleg állóvíz, ember és állat is használhatja. A Sámson-pusztai fogadónál húzódó Száraz-ér egy „folyó mocsár” (flüssender Morast), amely tartós esőzés idején, mint jelenleg is, nem közelíthető meg magas partjai és mocsaras talaja miatt. A mai Száraz-ér Tótkomlósnál egyenes vonalban észak felé tart, majd derékszögbe fordulva a Belső Sámson majorig nyugat felé, onnan Sámson felé húzódik, és több félköríves kanyart képezve nyugati-délnyugati irányban Óföldeák felé talált természetes lefutást, ahol medre a Lellei-réten eltűnik. Körülötte sok vízállásos terület volt, amelyek egyrészt hóolvadásból vagy esővízből, másrészt a szabályozások előtti marosi árvizekből származtak. – A távoli puszták, a baromlegelő földek több pontján, mint például Kondoroson, Szarvaspusztán, híre-nyoma sincs sem álló-, sem folyóvíznek. Az ilyen helyeken a térképen gémeskútnak ábrázolt „ásott” kutak szolgáltatják a csak állatok részére alkalmas ivóvizet.

A bizottság pontos katasztert készített a legelőviszonyokról, a rétek és kaszálók állapotáról, azt is feltüntetve, hogy mily módon lehet rajtuk közlekedni. Megállapította, hogy csak vízszegény helyeken vannak száraz rétek. A rétek és legelők nagy része tavaszi áradáskor, vagy egy-egy nagyobb esőzés után víz alá kerül. Nedvességüket a Körösök áradásai okozzák. Vannak állandóan víz alatt álló és vannak az áradás után kiszáradó rétek. Megközelíthetőségük a fekvés, az időjárás és az áradás méreteihez képest különböző. Öcsödnél a mocsarak a Körös kiöntéseiből származnak, a rétek szárazak. Szarvason és Szentandráson a mocsaras rétek és legelők nyáron többnyire kiszáradnak. Szénáspusztán a rétek részben szárazak, részben állandóan vizesek. A közelben lévő mocsár nagyon száraz időben teljesen kiszárad, és lovon is járható. Ugyanez a megállapítás illik Orosházára és Sámsonpusztára is. Endrődnél a rétek csak tavaszi olvadás idején kerülnek víz alá. Gyománál a Decsi-pusztán húzódó mocsarak nyáron sem száradnak ki teljesen. Szarvaspusztán, Orosházán, Tótkomlóson csupa száraz és könnyen megközelíthető rétek vannak. Körösladánynál a Vanya irányában húzódó „nagy mocsár”-nak két kifolyása van a Körösre. A süppedékes talaj miatt mindkettő csak hídon közelíthető meg. Kisberénynél és Köröstarcsánál a közeli mocsár soha nem szárad ki. Csabánál a Gyula felé fekvő rétek mocsarakkal pásztázottak, az Orosháza felé fekvők szárazak. Vésztőnél a rétek mocsarasak, és csak a kijelölt utakon át közelíthetők meg. A Szeghalom közelében fekvő mocsár a sűrűn egymásba nőtt bozótok miatt járhatatlan. A rajta levő szigetekre is csak bizonyos időben lehet rálépni. Füzesgyarmatnál részben száraz, túlnyomórészt azonban vizes rétek vannak, mely utóbbiak nehezen járhatók. Szeghalomnál a rét nedves, de takarmánynak alkalmas. A Sarkadkeresztúrnál fekvő mocsár állandóan hozzáférhetetlen. Sarkad egész határa a Gyepes-ér és a Körös kiöntéséből származó vadvizekkel és mocsarakkal van tele. Még fokozottabban áll ez Dobozra. A Gyula környékén levő rétek nagyon mocsarasak és nehezen használhatók. Várinál és Varsánynál a rétek az áradások miatt itt-ott mocsarasak, és alig használhatók. Kétegyházán a rétek vizesek, az ingoványok a tartós nagy esőzésből származnak, nyár derekán azonban kiszáradnak. Eleken a rétek általában szárazak.

Az erdőről nem sok mondanivalója van a határjáróknak. A part menti füzesek nem mennek erdőszámba. Az akkori Békés megye tipikus alföldi, fa nélküli táj, az újjáépítés során a fásításig még nem jutottak el. A legtöbb településnél az erdőről szóló rovat üresen áll. Mindössze 7 helyen: Sámsonpuszta, Szeghalom, Keresztúr, Sarkad, Doboz, Gyula és Varsány településein esik említés valamelyes erdőről. Sámsonpusztán a vendégfogadónál van egy kis fás liget. Szeghalom mellett Körösladány irányában húzódik egy erdő. Sarkadkeresztúr mellett tölgyerdő van. Sarkad erdeje magas törzsű tölgy- és bükkfákból áll, részben sűrű növésű. Dobozt több felől tölgy- és bükkerdő veszi körül, ami részben magas törzsű fákból áll, és egyes helyeken sűrű. Gyulán a kastély körül van egy öreg tölgyfákból álló kis erdő. Váritól egy jó órajárásnyira húzódik a nagyerdő, amely a mocsaras utak miatt csak nagyon száraz időben vagy a téli fagyban közelíthető meg.

Az udvari haditanács (Hofkriegsrath) különösen nagy súlyt helyezett az úthálózat minőségének, anyagának, karbantartásának és összes kihasználási lehetőségeinek szemrevételére. Ennek tulajdonítható, hogy az országleírásokban Békés megyéről is számottevő közlekedési anyagot találunk. Az „utak” (Wege und Strassen) rovatban szereplő bejegyzések kiterjednek a községeken áthaladó és a belőlük kiágazó összes utakra, azok felépítésére, használhatóságára és hiányaira. Az utak sorában országútról (Landstrasse), községi és kocsiútról (Dorfweeg, Bauerweeg), mezei útról (Hohlweeg) és gyalogútról (Fussweeg) történik említés. Minőségüket tekintve vannak nagyon jó, jó, közepes, alkalmas (practicable), alkalmatlan, kimosott (ausgeweschen), elhasznált (ausgefahren), homokos, sáros, agyagos, keménytalajú (harten Bodens), és puhatalajú (weichen Bodens) utak.

Az úthálózatban három úttípus különböztethető meg. Vannak egészen jó útszakaszok, vannak csak bizonyos időben használható útszakaszok, és vannak használhatatlan utak. Kemény talajú, jól karbantartott, állandóan használható útszakaszok a Szénáspuszta–Szentes, Csaba–Arad, Csaba–Battonya–Pécska; Füzesgyarmat–Szeghalom; Szeghalom–Körösladány közti útvonalak. Hasonlóképpen kifogástalanok minden jármű számára a Sámsonpusztáról és Komlósról kiágazó utak.

Az utak többsége a második csoportba, a csak bizonyos időben használható utak közé tartozik. Szarvas, Szentandrás, Szénáspuszta, Orosháza, Gyoma, Kisberény, Békés, Battonya, Vári, Kétegyháza, Elek útjai száraz időben kifogástalanok, tavaszi olvadáskor és tartós esőzés idején azonban megpuhult talajuk miatt nehéz járművel alig járhatók. A Szarvas–Kondoros- békési út jó, de nagy víz idején egy időre kiesik a forgalomból. Szentandrásnál csak a mocsaras legelők közti útszakasz rossz. A szarvas–szentesi út száraz időben járható. Orosházánál az országút és a többi út is száraz időben minden jármű számára alkalmas, tartós esőzéskor azonban a süppedékes és lukacsos fekete talajon nehezen lehet haladni. Gyoma útjai száraz időben kifogástalanok, tartós esőzéskor azonban a puha talaj miatt nehéz járművel nem lehet közlekedni rajtuk. Szarvaspusztáról a Gyula és Békés felé vezető utak rossz időben nehezen járhatók. Körösladánynál az utak száraz időben jók, máskor azonban vizesek és nehezen járhatók. Battonyánál mind az országút, mind a többi út száraz időben minden jármű számára alkalmasak. Tartós esőzések idején azonban a nehéz járművek nem közlekedhetnek rajtuk. A Várinál és Varsánynál haladó útszakasz főleg nehéz jármű számára esős időben nem alkalmas. Kétegyházáról és Elekről az országút és a szomszédos falvakba vezető többi út is száraz időben minden jármű számára megfelel. Tartós esőzés esetén azonban a süppedékes talajon nehéz járművel alig lehet közlekedni.

A kifogástalan, jól karbantartott és eléggé megfelelő utakon kívül voltak a megyében alig használható, rossz utak is. Ilyenek a megismétlődő áradásoknak kitett, puha talajú, süppedékes, mocsarakon és ingoványokon átvezető, kimosott, gondozatlan útszakaszok. Endrődről a mocsarakon át Vania felé vezető úton csak száraz időben és olyankor is nehezen lehet közlekedni. A többi út is puha talajú, és tartós esőzéskor nehezen járható. Vésztő és Okány útjai is puha talajúak, és esős időben nehezen járhatók. Doboz és Sarkad környéke mocsarakkal és lápokkal övezett, emiatt az országút és a többi utak is csak száraz nyári időben és téli fagyban hozzáférhetők. Gyuláról Orosháza felé menet kétórányira az országút mocsáron és ingoványon át halad, emiatt hidat és töltést kell építeni. A Kondorosi-pusztán, Szarvas és Csaba között, a sík homokon száraz időben jól lehet haladni, de az altalaj nélküli, szekérvágta út gyorsan elhasználódik, sokszor a kerékvágást az eső mossa el. Ilyenkor új csapást kell venni a közlekedés számára.

A közlekedés akadályai között leggyakrabban a magas vízállás, az eső vagy az árvíz okozta ingoványos talaj szerepel. Sehol sem hiányzik a községeket fenyegető árvíz közelebbi körülményeinek leírása. Gondosan feljegyzik a tavaszi és zöldár idejét, és azt is, hogy mikor takarodik le a víz az utakról.

A bizottság feladatai közé tartozik a települések közelében fekvő, illetve a rajtuk uralkodó magaslatok és egyéb stratégiai pontok megjelölése is. Ez a rovat a síkvidéki településeknél, így Békés megyében is, jobbára üresen áll. Általában megjegyzik, hogy az illető hely sík területen fekszik (liegt in der Ebene). Csak itt-ott történik homokbuckáról vagy halomról való említés, így megemlítik, hogy Sámsonpuszta körül van néhány homokdomb (Sandhügel). Füzesgyarmaton és Szeghalmon a „Halom”-ról jó kilátás nyílik. Sarkadkeresztúrnál a „Telekhalom” a kimagasló pont. Palotánál a régi sáncnál van egy olyan pont, ahonnan az egész környék belátható.

A Megjegyzések (Anmerkungen) rovatban a Szénáspuszta határában tapasztalható ártéri viszonyokról, az Orosháza mögötti két árokról (alte Schanzen) történik említés. Komlósnál megjegyzik, hogy az egész határ csupa legelőből áll (Hutweiden oder Pusten), ahol jó 3 mérföldnyi területen egyetlen lakott hely sincs. Csaba határában egy árokkal és középen „Cavalir”-ral ellátott kis erődítmények (Redouten) maradványai láthatók. Várinál a megjegyzésben is hangsúlyozzák, hogy minden oldalról mocsár veszi körül.

A fentiekből is megállapítható, hogy az országleírások nemcsak a katonai felvétel térképszelvényeihez szolgálnak kiegészítésül, hanem több tudományág számára elméletileg és gyakorlatilag is értékesíthetők. E forrásanyagot eredménnyel használhatja a vízépítés, öntözés és csatornázás, talajvizsgálat, falutervezés, közegészségügy, településtörténet, régiségtudomány stb.

Az alábbiakban az országleírásnak Békés megyére vonatkozó teljes szövegét közöljük. A szövegközlés a bécsi hadilevéltárban (Kriegsarchiv) levő kéziraton alapszik, amelyről az Országos Levéltár filmet, a Hadtörténeti Intézet pedig fotókópiát készített. A szövegben az 1-8. ponthoz fűzött megjegyzések a következő adatokat tartalmazzák:

1. A községeknek a szomszédos helységektől való távolsága órákban (Entfernung von denen benachbarten Ortschaften).
2. A szilárd épületek (Hat solide Gebaude).
3. A vizek (Wasser) minősége.
4. Az erdők (Walder).
5. Rétek és mocsarak (Wiesen und Sümpfe).
6. Az összes utak minősége (Weege und Strassen Beschaffenheit).
7. A környező hegyek (Umliegenden Bergen).
8. Megjegyzések (Anmerkungen).

A zárójelben lévő szövegrészek a kéziratban „d” vagy „detto” jelzéssel szerepelnek. A kéziratban szereplő rövidítések zárójelben vannak feloldva. Előforduló rövidítések: c.Coll. – Colonne (oszlop), S., Sect. – Sectio (szelvény), W.h. – Wirthshaus, S(t) – Sankt, St.-Stunde.

A XVIII. századi Békés megyei településekről a „Militarische Beschreibung von Ungarn”(Magyarország katonai leírása) című kézirat XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. oszlopaiban találunk feljegyzéseket. A vonatkozó leírások így következnek.

2. rész. Az országleírások

ÖCSÖD (Ötsöd)

Col. XIX. Sect. 23.

1. Kengyel 6, Vezseny (Veszeny) 5 ¾, Földvár 4, Cibakháza (Czibakháza) 4 ¾, Martfű (Martfü) 4 ¾, Túr (Tur) mezőváros 6 ½ óra.
2. A templom.
3. A Körös, amely itt folyik, 120-130 lépés széles, mélysége alacsony vízállás esetén 6-7, viszont magas vízálláskor 10-12 öl. Medre mocsaras, vize ember és állat számára iható. Az áradások olyanok, mind ahogy előbb Vezsenynél (Veszeny) a 22. szakaszban ismertettük. Itt van egy rév is a Körösön, ezenkívül máshol nem lehet átkelni.
4. –
5. Itt a rétek szárazak. A mocsarak a Körös áradásából keletkeznek, ezek ugyanolyanok, mint az előbb Vezsenynél (Veszeny), Tiszánál a 22. szakaszban jeleztük.
6. Az utak itt ugyanolyanok, mint ahogy ebben az oszlopban Vezsenynél (Veszeny) ismertettük.
7. –

SZENTANDRÁS

Col. XX. Sect. 24.

1. Kunszentmárton 4 ¾, Öcsöd 2 6/10, Túr mezőváros 4 ¾.
2. A község közepén található a templom. A nemesi kúria a szentmártoni út mellett fekszik.
3. Itt egy ugyanolyan átkelő van a Körösön, mint Szarvasnál.
4. –
5. A rétek és a mocsarak a nyári időszakban kiszáradnak.
6. Az utak jók, csak a mocsaras legelőkön átvezetők nem járhatók mindig.
7. Síkságon fekszik.

SZARVAS mezőváros

Col. XX. Sect. 24.

1. Szentandrás 2, Túr mezőváros 4 ¾, Endréd 5.
2. Templom és Községház.
3. A Körös folyó alacsony vízállásnál 80 lépés széles, s végig 6-8 láb mély. Meredek partjai vannak, s amikor kiönt, ami általában márciustól kezdődik, egy másik folyómedret alakít ki, és mocsaras réteket hagy maga után, 5 láb magasan önti el a legelőket. Az áradás általában június végére szűnik meg. Egy átkelő van itt Szentandrás felé.
4. –
5. A mocsaras rétek és legelők nyáron kiszáradnak.
6. A Kondoroson át Békésre vezető út jó, magas vízállás, áradás esetén azonban egy ideig használhatatlan. A túri út szintén jó, amint a Szentandrásra vezető többi ösvény is, de csak a száraz időszakban.
7. Síkságon fekszik.
8. –

SZÉNÁS puszta

Col. XX. Sect. 25.

1. Szarvas 1, Szentes 9 ¼, Szentandrás 5 ¾.
2. -3.- 4.  –

5.   A rétek egy része száraz, a többiek vizesek. A Tereziz-halom (?) és a Királyság-puszta közötti mocsár nagyon száraz években kiszárad, és szükség esetén lóháton is járható. A Szentesre vezető út mindig jó, a Csabacsűdön át Szarvasra vezető út itt csak száraz időben járható. Ilyen a Szentesre vezető út is, amely a Terem-halom mellett halad el.
6. –
7. Amikor a Körös vize elönti a vidéket – ami általában évente megtörténik –, a sár az apadás után is itt marad, s néhol ingoványt képez, s a többi rétet is beszennyezi iszappal. A legtisztább víz a Veker és a Kóród medreiben található, amelyekbe a kiáradó Tisza vize is beleömlik. Ez a folyamat évente megismétlődik, csak ritkán marad ki.   

OROSHÁZA

Col. XX. Sect. 27. és Col. XXI. 27.

1. Vásárhely 7 ¾, Szarvas 10, Szentes 9 ¼, Szegvár 9 ½, Komlós 4 ¼, Derekegyháza 6 ½.
2. Egy templom és néhány kőből emelt épület.
3. Az Anyola, amely a Szállások szántóföldjein folyik keresztül, egy kis mocsaras árok, amelyben csak nagy és hosszan tartó esőzések idején van víz, száraz és meleg időben viszont teljesen kiszárad a medre. 
4. –
5. A rétek itt mind szárazak. Az ingoványok a nyári melegben jól kiszáradnak, de esős időben a kátyús fekete sárban szinte lehetetlen átjutni. 
6. Az itteni szakaszban az országutak, akárcsak a többi út, száraz évszakban még záporok idején is használhatók, de a hosszan tartó esőzések idején a gazdag, fekete talaj ingoványos és süppedős lesz, és nehéz szekerekkel alig járható. 
7. Egy homokdomb található.
8. Az itt fellelhető két régi sáncról nem határozható meg, hogy milyen célból és milyen töltésanyagból épültek. A nagyobb jórészt romokban hever, de a kisebbik még jó állapotban van, és a környező területet védő helyen áll.

SÁMSON PUSZTAI CSÁRDA

Col. XX. Sect. 28.

1.-2. –

3. A Száraz-ér tulajdonképpen egy folyó ingovány, amely akkor indul meg, amikor sok eső esik, ilyenkor sehol sem lehet átmenni rajta, ennek a pataknak magasak a partjai, s a meder alja posványos.
4. A fogadó közelében csak egy kis bozótos van.
5. Az összes mocsár és láp a nyári napsütésben teljesen kiszárad.
6.   Az utak mind jók, minden évszakban lehet járni rajtuk.
7. Az egész Sectio síkság, s csak néhol van egy-egy homokdomb.

ENDRŐD

Col. XXI. Sect. 23.

1. Tarkövi 6 ½, Túr 5, Gyoma 1.
2. Egy téglából épült templom.
3. A Nagy-Körös 120-160 lépés széles, 2 öl mély a vize, s részben magasabb partok kísérik, amelyek 2,5 öl szélesek, s kevés az olyan hely, ahol gyalog is át lehet kelni a folyón.
4. –
5. A rétek és a legelők szárazak, kivéve tavasszal, amikor szinte teljesen víz alá kerülnek az áradás és az olvadó hó miatt. A Ványa felé elterülő ingovány még száraz időszakokban is sok nehézséget okozhat az utazó számára.
6. Az ösvények (utak) innen nagyon süppedősek, s a tartósan esős időben nehezen járhatók. A mocsáron át Dévaványára vezető út csak a legnagyobb szárazság idején járható, akkor is csak nehezen.
7. A Körös folyó síkságán fekszik.

GYOMA

Col. XXI. Sect. 23.

1. Endrőd 1, Túr 5, Körösladány 5 ¼, Ványa (Vanja) 4 ¾.
2. Egy téglatemplom.
3. A Körös folyó ugyanolyan, mint Endrédnél.
4. –
5. Mint Endrédnél.
6. Az innen elvezető utak hasonlók az Endrédnél leírtakhoz.
7. A Körös folyó síkságán fekszik.

KISKONDÓ-csárda

Col. XXI. Sect. 24.

1. Kis Berény 3 ¾, Tarcsa 4 ¾, Gyoma 4, Endrőd 4, Szarvas 6 ¾.
2. -3-4. –

5. A Decsi-pusztán foltokban fellelhető iszapos-ingoványos részek sohasem száradnak ki teljesen.
6. Az utak ebben a szakaszban száraz időben nagyon jó állapotban vannak, de már a kissé tartós esőzés idején a nehéz szekerek számára a puha, sáros talaj miatt nehézkes az áthaladás.

KISKONDÓ WH.

Col. XXI. Sect. 25.

Ez a fogadó a Kondorosi-pusztán fekszik, Szarvas és Csaba között. Vizet csak ásott kutakból nyerhetünk, és az egész terület csak rétekből és szántókból áll, ahol marhaistállók és karámok vannak, amelyek mértani beosztásban, rendezetten épültek. Az utak itt mindenütt tökéletesen jók száraz időben, így bárhol szekerezhetünk, a már bejárt szekérnyomok ugyanis csúszóssá válhatnak az esős időszakokban.

SZARVAS (Csorvas)-puszta

Col. XXI. Sect. 26.

1. Orosháza 2, Csaba 7 ½.
2. Egy régi fal még ma is látható, egy templom maradványa, ott, ahol régen a Csorvás nevezetű település állt.
3. Nincs más vízforrás, mint a marhalegelőkön itt-ott ásott kutak, amelyeknek vize csak állatok számára fogyasztható.
4. –
5. A rétek mind szárazak.
6. Az utak fekete földön futnak, és száraz időben járhatóak. A Monor csárda mellett elhaladó Gyulára vezető út fekete, döngölt földön fut, rossz időben igen sáros és nehezen járható. A Békésre tartó út használható. A többi út csak ösvény, melyeknek állapota az időjárási körülményeknek megfelelően változik.

CSABA

Col. XXI. Sect. 27

1. Gyula 4, Doboz 4 ½, Kis Berény 4, ¾, Gyoma 5, Endréd 10 ¼.
2. Katolikus templom, evangélikus szeretetház, fogadó, községháza, melyek mind téglából épültek.
3. A település mögött ez csatorna lép ki a Fehér-Körösből, s ennek a csatornának a vize iható emberek és állatok számára is. 
4. –
5. A Gyula felé eső réteket járhatatlan mocsarak szelik át, az Orosháza felé elterülők viszont szárazak.
6. A nagy országút a Kettős fogadónál Arad felé jó, s ugyanez vonatkozik a Battonyán át Pécskára vezető útra is. A többi út csak mezei ösvénynek nevezhető.
7. –
8. Ezen a területen még mindig megtalálható néhány kis Redoute rácsozata, amelyek árkokkal vannak szegélyezve, középen pedig lovarda áll. A köztük levő távolság egy muskétás lövést tesz ki.

OROSHÁZA

Col. XXI. Sect. 27. 

1. Kondoros 4 ½, Csaba 1 ½.

A szöveget lásd a Col. XX. Sectio 27-nél.

KOMLÓS

Col. XXI. Sect. 28.

1. Orosháza 4 ½, Csaba 1 ½, Csanádpalota 4 ¾, Prehatos WH. 2.
2. –
3. A Szarvas-ér a Marosból kinyúló árok, amely mára már állóvízzé vált, és vize emberek és állatok számára is fogyasztható.
4. –
5. A rétek szárazak és mindig járhatók.
6. Az utak és az ösvények mind kemény talajon futnak.
7. –
8. E vidék nagy része legelő, ahol jó három mérföldes távolságra nincs egyetlen helység sem. 

KÖRÖSLADÁNY (KÖRÖS LADÁNY)

Col. XXII. Sect. 24.

1. Endréd 7 ¼, Ványa 4 ¾, Gyarmat 5, Szeghalom 2 ½, Gyoma 5 ¼, Vésztő 4 ½.
2. Egy jól megépített templom és egy nagy fogadó.
3. A Sebes-Körös itt 60-80 lépés széles, közepes vízállásnál 1,5 öl mély.
4. –
5. A rétek szárazak. A Ványa felé fekvő nagy mocsár sohasem szárad ki, az ottani rét mindenkor alkalmatlan a legeltetésre.
6. Az utak száraz idő esetén jók.
7. –
8. –

KÖRÖSTARCSA

Col. XXII. Sect. 25.

1. Körösladány 2 ¾, Gyoma 4 ½.
2. –
3. A Fehér-Körös 60-80 lépés széles, kisvíz esetén 4-5 láb mély, magas partokkal, folyamatos esőzések esetén mégis elönti a környék nagy részét. Száraz időben a Pünkösd-patak egy szakaszán kiszárad, ott, ahol a Fehér-Körösbe torkollik. A Fehér-Körösnek itt nagyszámú szigete van. 
4. –
5. A falu mögötti mocsár sohasem szárad ki.
6. Az országút és más utak száraz időben nagyon jól járhatók. A legelők környékén esős időszakban járhatatlanok.
7. –
8. – 

KISBERÉNY

Col. XXII. Sect. 25. 

1. Köröstarcsa 1 ¾, Gyoma 5, Endréd 6.
2. Templom.
3. Ugyanaz, mint Köröstarcsánál.
4. –
5. Ugyanaz, mint Köröstarcsánál.
6. –
7. –
8. –

BÉKÉS város

Col. XXII. Sect. 26.

1. Csaba 3 ¼, Kisberény 3.
2. Templom, egy raktár, …………
3. A Fehér- és a Fekete-Körös itt egyesül, mindkettő mocsaras, alacsony partokkal, a folyó 29 öl széles és 2-3 öl mély. 
4. –
5. A területet tavasszal áradások öntik el, így a környező falvakba csak csónakon lehet eljutni.
6. Az utak és ösvények száraz idő esetén jól járhatók.
7. –
8. – 

CSABA 

Col. XXII. Sect. 27.  Szöveg a Col. XXI. Sect. 27.

Col. XXII. Sect. 28.

Ebben a Sectióban nincs falu, s teljes egészében legelőkből áll, közepén a Meggyes-csárda. 

1-2-3-4. –

5. A rétek szárazak, kivéve a Kakucsi-pusztát, amely ingoványos, de a mocsarak nyáron kiszáradnak.
6. Az utak és az ösvények, amelyek ezen a szakaszon átfutnak, száraz időben jók s minden jármű számára megfelelők. De a Kakucs-pusztán átvezető ösvények tartósan esős időszakban teljesen járhatatlanok.

FÜZESGYARMAT (GYARMAT) mezőváros

Col. XXIII. Sect.23.

1. Ványa 6, Szeghalom 2 ½, Darvas 2 ¾, Zsáka 4 ¾.
2. Szilárd falazatú templom.
3. Ezt a helyet a Sárrétből eredő különböző morotvák (medermaradványok) borítják, de az, amelyen az út átvezet, különösen figyelemreméltó, csak a gáton át lehet rajta áthaladni.
4. –
5. Részben száraz, de többnyire ingoványos rétek, amelyek nedves időkben nem közelíthetők meg.
6. A Darvason át Zekménybe (Csökmő?) vezető út a mocsarakon keresztül járhatatlan, de nem annyira a vizek, mint a süppedékeny talaj és az ott található kútszerű mélyedések miatt. A Szeghalmon keresztül Körösladányba vezet az az út, amely a szokványos katonai felvonulási út. Ez Darvasig minden időjárási helyzetben járható, utána számos mocsáron keresztül vezet az út, nedves időszakban az Andorzó-csárdánál és a Papok-halmánál.
7. A szakaszban említett halomról (Papok-halma) nagyon jó kilátás nyílik.

SZEGHALOM 

Col. XXIII. Sect. 23.

1. Ványa 4 ½, Gyarmat 2 ½, Körösladány 2 ¾.
2. Egy szilárd falú templom és egy …..
3. A Körös itt egy mocsaras árok, amelynek vize részben a környező rétekről, részben a folyó áradásakor gyűlik össze, kisvíznél, ahol jelöltük, néhol átjárható, máshol azonban magasabb vízállásnál csak a hidaknál lehet átkelni. A víz az emberek és az állatok számára is iható.
4. Körösladány felé van egy erdő.
5. A rétek jók, többnyire a nedvességet kedvelő fűfélék borítják. 
6. A Gyarmatra vezető út első osztályúnak nevezhető, a körösladányi út nagyon jó, a kemény (szilárd) talaj mindenféle időben járható.
7. –
8. A szakaszban megjelölt halmokról nagyon jó kilátás nyílik a tájra.

VÉSZTŐ

Col. XXIII. Sect. 24.

1. Szeghalom 4 ½, Körösladány 4, Okány 2 ¼.
2. Egy jó felépítésű templom.
3. A Körös folyón itt 6-10 láb magas partok vannak, a folyó főága egy nagy mocsáron fut keresztül, amely azonban szinte teljesen kiszáradt.
4. –
5. Szeghalom felé az egész mocsár nagyon sűrűn benőtt (sással és náddal), és eléggé járhatatlan, a szigetekre csak bizonyos időben lehet eljutni.
6. Az innen elvezető ösvények mindegyike sáros talajú, és esős időben nehezen járhatók.
7. A Körös mellett, a síkságon fekszik.

OKÁNY

Col. XXIII. Sect. 24.

1. Zsadány 3, Vésztő 2 ¼, Körösladány 6, Szeghalom 6 ¼.
2. 3-4-5. –

6.   A Zsadányba vezető út ugyanolyan jellegű, mint más falvakban.
7.   A síkság egyetlen nagy mocsár.

KERESZTÚR (SARKAD)

Col. XXIII. 25.

1. Okány 2 ¾, Mezőgyán 4, Zsadány 4 ¼.
2. Száraz időben a Pünkösd (Pünköst)-patak csak egy mocsaras, járhatatlan mélyedés, a Sas Diter (?) fokig ugyanilyen jellegű és kiszáradt. A Kis-Körös a Fekete-Körös egyik mellékága, amely a hosszú és száraz évszakban szinte teljesen kiszárad.
3. –
4. Az Emeri (Imri, Kemeri)-mocsár erdei csak télen érhetők el, s ezek mind tölgyesek.
5. Az Emeri és a Bodere-mocsarak és a Torza mindig járhatatlanok.
6. Az ösvények az esős évszakban járhatatlanok.
7. A Telek-halom uralja a falu képét. 

DOBOZ

Col. XXIII. Sect. 26.

1. Sarkad 3, Békés 2 ¾.
2. –
3. A település a Fekete-Körösnél fekszik, amint fentebb már ismertettük. A községnek van egy malma egyetlen kerékkel (malomárokkal?). A víz iható az emberek és az állatok számára.
4. A falut erdők veszik körül, amelyek többnyire tölgyek és bükkök, magas törzsűek, s itt-ott igen sűrűn állnak.
5. Doboz egész területét úgy körülölelik a mocsarak és a lápok, hogy amikor a Körös kiárad, akkor ezen a területen mindent elönt, így Békésre és Sarkadra csak csónakkal lehet eljutni. 
6. Az utakat és az ösvényeket errefelé csak száraz időben lehet használni, elsősorban nyáron, valamint télen, amikor a talaj fagyott, mivel egyébként a rétek és a mocsarak víz alatt állnak.
7. -8. –

SARKAD

Col. XXIII. Sect. 26.

1. Doboz 3, Keresztúr 1 ¾, Megyer 2.
2. Van egy téglatemploma.
3. A Gyepes mellett fekszik a település, ez a patak a Fekete-Körösből szakad ki, majd a falu közelében újra beletorkollik. Teljesen iszapos a vize, és sok ingoványt és mocsarat táplál a kiöntéseivel. A községi hidaktól és a hajóktól eltekintve más módon nem lehet közlekedni. A partok jelentéktelen magasságúak, a víz szélessége 10-15 öl, a mélysége pedig 1 öl.
4. A települést körülvevő erdők magas növésű bükk- és tölgyfákból állnak, melyek között sűrű az aljnövényzet.
5. Az erdők között mocsarak és lápok veszik körül a települést, a Gyepes és a Körös jóvoltából.
6. Az itteni ösvények ugyanolyanok, mint azt Doboznál leírtuk.

<